GYÓGYÍTÁS SZELID GYÓGYMÓDOKKAL,LELKI TANÍTÁSOKKAL

Isten addig nem adott betegséget az emberre, amíg előbb a gyógynövényt,a szímbólumokat és a feltétel nélküli hitet amely elmulasztja a betegséget, meg nem teremtette . A gyógyítás által mi magunk a gyógyítók is gyógyulunk. Ez a szeretet varázsereje!

   Hidegnek érzik-e a lovak a

telet?

Télen, mikor kint tombol a hideg, sok lovat féltő gazdái úgy beöltöztetnek, mint egy kis ölebet. Pedig az ilyen, hideggel szembeni védőöltözetek többnyire feleslegesek, a lovak ugyanis remekül megoldják ezt a problémát.


hidegnek_erzike_k


Fajtától függetlenül, a pónitól a félvérekig, a lovak sokkal jobban elviselik a hideget, mint gazdáik. Az ok egyszerű: a lovak meleget leadó testfelülete a testtérfogathoz és testtömeghez viszonyítva a lónál ötödakkora, mint az embernél.
Pszichológusok és viselkedéskutatók ezért abból indulnak ki, hogy a lovak az emberhez képest csak húszszázaléknyira fáznak. Egyes nézetek szerint a ló a jégkorszakból ittragadt "kövület", amely ha nem háziasítják, a felmelegedő klíma és az ennek hatására egyre terjedő erdők - s nem utolsósorban a rá vadászó ragadozók, köztük az ember is - a kihalás sorsára juttatták volna. Így tehát a hideg nem szokatlan dolog a lónak. Hogy így van, vagy nem, arra nézvést nincs egységes álláspont. Egy azonban biztos: a lovak körülbelül 12-15 °C-on érzik legjobban magukat. Az embernél ez az érték 20-25 °C között van.
A rendkívül magas hidegtűrés és a hőmérséklet-ingadozással szembeni nagy rugalmasság oka - mivel a föld szinte minden klímarégiójában élnek lovak - az egyszerű, de nagyszerű hőszabályozásukban keresendő. Ennek hátterében, bármilyen meghökkentőnek tűnik is első hallásra, egy olyan fűtőrendszer áll, amelyben a szőrzet a legkisebb szerepet játssza.
Ennek a rendszernek különösen hatásos a működése extrém környezetben élő és ehhez szelektálódott fajták, például a szibériai jakutpónik esetében. Ezeknek a lovaknak a legkeményebb hideg, akár mínusz 50-70 °C sem okoz gondot a szabadban.
Azt, hogy a hidegtűrés nem csupán a vastag téli bundának köszönhető, leginkább az arab lovak demonstrálják. Ők ugyanis mindenféle extra szőrzet nélkül is remekül bírják a szélsőséges hőmérséklet-ingadozást a sivatagban, ahol nappal 40 °C fölé, éjszaka akár mínusz 10 °C alá süllyedhet a hőmérséklet.
Ha képletesek akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy a lovak hőmérséklet-szabályozása alapvetően úgy működik, mint a központi fűtésnél a termosztát, ahol a hőmérséklet-változást észlelő termosztát szerepét a bőr szenzorai veszik át. Ha ezek a mérőpontok hideget jeleznek, a ló "fűtése" bekapcsol. Ennek feladatát a bőséges izomzat teljesíti, ami a ló testsúlyának kb. 40 százalékát alkotja. Minél hidegebb van, annál inkább felfokozódik az izomzat vérellátása. Az anyagcsere energiájának 75 százaléka a hőtermelésre fordítódik. A ló csak a fennmaradó 25 százalékot fordítja a mozgásra.
Minél nagyobb izomköteg van a lovon, annál jobb a vérellátása, ezért annál később kezd el fázni. Ezzel a trükkel biztosítja a ló, hogy testében az állandó hőmérséklet (37,5-38 °C) fennmaradjon, ami az életfontosságú szervek, szív, máj és agy működéséhez elegendő. A testhőmérséklet radikális változását, 30 °C alá süllyedését vagy 43,5 °C fölé emelkedését a ló nem élné túl.
Ezt a fűtőrendszert a bőr szigeteli, és gondoskodik arról, hogy az izmok által előállított meleg el ne vesszen. Mint egy ház külső falának, a ló bőrének és perifériás testrészeinek hőmérséklete lényegesen alacsonyabb lehet a test belső hőmérsékleténél. A ló szájában mért hőmérséklet kb. 32 °C, a hát tájékán mindössze 18 °C. Az alsó lábszár bőrén mért hőmérséklet fagyban akár kicsivel nulla fok alá is süllyedhet.
A testfelület-hőmérséklet ilyetén való szabályozásáért az úgynevezett kapillárisrendszer a felelős. Véredények, melyek mint egy sűrű háló húzódnak a középső bőrrétegben. Szükség szerint tágulhatnak vagy szűkülhetnek, ezáltal hűtve vagy fűtve a gazdaszervezetet. Hőségben kitágulnak, így a kb. 45 liter vér csaknem egyharmadát a kis erek a bőr alá pumpálják, ahol a felesleges testhőmérsékletet a környezetnek adják át. Fagy esetén a bőrrétegekben található véredények összehúzódnak, és takarékon dolgoznak tovább. A vér így nem hűl le a testfelület közvetlen közelében, hanem a test belseje felé áramlik, és ott segít a létfontosságú szervek melegen tartásában.
Ez a fűtés akkor is működik, ha a ló meg van nyírva. Mialatt tehát a bőr hasonló hatékonysággal szigetel, mint egy modern, energiatakarékos ház fala, a szőrzet hatása legfeljebb az utólag a homlokzatra ragasztott szigeteléshez hasonlítható. Minden szőrszál végén egy izom van, ami a hosszú szőröket, az ún. primer szőrt felállítja. Így a szőrszálak között vékony légréteg keletkezik, melyet a bőr a környezethez képest felmelegít, így fokozva a szigetelés hatékonyságát.
Bár az egy négyzetcentiméterre eső 1000 szőrszál jól hangzik - ez a nagy szám nem feltétlenül jelent nagyobb meleget is. Ugyanígy nincs túl nagy jelentősége a szőrzet nagyságának és minőségének sem. Így a melegvérűeknek és a telivéreknek a többi fajtához viszonyított vékony szőrzete sem jelent számukra akkora hátrányt a hidegben, mint azt esetleg elsőre gondolnánk.
A sok helyen - főként a sportlovaknál - alkalmazott nyírás sem okoz gondot a lónak állandó testhőmérséklete megőrzésében télen. A szakemberek vitatkoznak azon, hogy a megnyírt lovat feltétlenül le kell-e takarni vagy sem.
Például a hannoveri állatorvosi egyetem egyik professzora szerint a szőr funkciója olyannyira nem meghatározó, hogy a nyírás után semmi szükség a lótakaróra - legalábbis a bokszos tartású lovaknál. Ilyenkor ugyanis a ló fűtése úgy működik, mint a központi fűtés nyitott ablak mellett: az izmok nagyobb teljesítménnyel dolgoznak, de több energiára is van szükségük a meleg megtartásához.
Egy másik szakértő a következőképpen vizsgálta, hogy a lovak mennyire fáznak. Melegvérű lovai közül ötöt novembertől áprilisig lótakaró nélkül a legelőn tartott, lehetőséget adva nekik arra is, ha akarnak, behúzódhassanak az istállóba. Így szerette volna megtudni, hogy az istálló és a legelő közti szabad választás esetén a ló hol tartózkodik szívesebben. Megfigyelte, hogy a lovak éjjel-nappal még akkor is a szabadban tartózkodtak, amikor a hőmérséklet mínusz tíz fok alá süllyedt. Bár az etetés az istállóban zajlott, annak végeztével a lovak azonnal újra a szabadba kívánkoztak.
A ló esetében a genetikai adottságoktól eltekintve a vastagabb, illetve a vékonyabb szőrzet kialakulását még két tényező befolyásolja: a nappalok hosszúsága és a hőmérséklet.
A szervezet ősszel a nappalok rövidülését és a hőmérséklet csökkenését érzékeli, és automatikusan igazodik ehhez. Azok a lovak, amelyek éjjel-nappal zárt istállóban állnak, ettől a természetes reakciótól meg vannak fosztva, ennek következtében nem növesztenek olyan hosszú szőrt. A szabadon tartott lovak viszont a hőmérséklet ingadozását közvetlenül a bőrükön érzik, miközben istállóban tartott társaik a fagyot kizárólag a vastag istállófalon át megszűrve érzékelhetik.
Az, hogy lovak a hideg miatt megfázzanak, sokkal ritkábban fordul elő, mint ahogy némely lótulajdonos retteg attól. Az esetek 95%-ában a légúti megbetegedéseket valamilyen vírus okozza. Amíg bőre (és nem a szőre!) száraz, a lónak nem árt a hideg. Ha azonban megizzadnak, és utána kint a karámban vagy a huzatos istállóban kell ácsorogniuk, már nem biztos, hogy szervezetük meg tud birkózni a feladattal. Ilyenkor segít a lótakaró.
Amikor az idő igazán hidegre fordul, lovunk hőtermelésébe besegíthetünk az energiagazdag takarmánnyal mint fűtőanyaggal. Az árpa, kukorica, olaj, olajos magvak és a jó minőségű széna etetése elősegíti a hőtermelést. Amerikai kutatók megállapították, hogy a ló tápanyagszükséglete mínusz 15 °C-nál ugrásszerűen megnő, úgyhogy az ilyen, nálunk szerencsére ritkán és csak rövid ideig tartó időjárásban feltétlen plusz fűtőenergiára van szüksége a lónak.

Jó tudni: A ló a legkeményebb hidegben sem fázik, mert a meleget visszaverő testfelülete ötödakkora, mint az emberé, emellett kitűnő fűtéssel rendelkezik.

                        Jó tanácsok: A ló visszaszárítása


Na tessék... Alig 10 percnyi ügetés, és a lovam már vizes is az izzadtságtól. Nem meglepő, hiszen plüssmaci bundája pár perc alatt átázik. Aztán órákon keresztül kell még szárítgatni, vagy vizesen bevinni az istállóba. Télen a nappalok rövidebbek, a szőrzet pedig hosszabb. Ilyenkor az eső, a hó és az izzadtság a téli szőrzettel keveredik, bizony sok lovasnak okoz gondot, hogyan szárítsa le partnerét, ha egyre gyakrabban átázva mennek vissza az istállóba. Hogyan kerüljük el a megfázást? Több megoldás is létezik.

Kezdjük a legegyszerűbbel!

Ez abból áll, hogy addig szárítjuk a lovat lépésben, míg megszárad a szőrzete. Ha nem esik az eső, vagy nem fúj túl erősen a szél, ez a legjobb eljárás. Egy 10-20 perces séta, léptetés, kitűnő lezárása a munkának. Nemcsak megszárad a ló, de légzése, szívverése is felveszi a normális ritmust, sőt jobban ki is piheni magát, mintha az erőfeszítések után rögtön bevinnénk. Tehát bölcs dolog minden munkát egy kis levezető sétával befejezni, még akkor is, ha a ló száraz, így még elő is segítjük a ló regenerálódását. Mégis megesik, hogy nincs elég időnk lovunk lejártatására, vagy hogy az időjárás ezt nem teszi lehetővé (fedett pálya híján). Ilyen esetben más megoldáshoz kell folyamodni.

A szalma beszívja a nedvességet

Természetesen első helyen ott van a régóta bevált szalmacsutak. A csutakolás technikája a következő. Az izzadt lovat, miután a helyére vezettük, először jó alaposan megtisztítjuk a szalmacsutak segítségével a szőrére ragadt izzadtság (hab), sár és egyéb szennyezésektől, majd egy-egy csutakot kezünkben tartva, egyikkel felborzoljuk, másikkal visszasimítjuk az átnedvesedett szőrt. A ló egész testét alaposan végigdörzsöljük, hogy leitassuk róla a nedvességet. Ez a szárítási mód elég hatékony, feltéve, ha többször markolunk száraz csutakot, és nem sajnáljuk az időt és a fáradságot. Ahogy a mondás tartja, mire a csutakoló leizzad, addigra a ló megszárad. Mi tagadás, hideg időben megszárítani a lovat gyakran rém unalmas, de elkerülhetetlen, ha meg akarjuk óvni a megfázástól. 
Célra vezető módszer lehet, ha a lóra pokrócot terítünk. A pokróc és a szőre közé egy réteg szalmát teszünk, azzal az elgondolással, hogy a szalma magába szívja a szőrzetben maradt nedvességet. Az ötlet egyszerű, de nem mindig olyan könnyű megvalósítani. A gravitáció törvényét ismerve, a szalmaszálaknak az a bosszantó szokásuk, hogy kicsúsznak a pokróc alól. Más elgondolás szerint bedörzsölhetjük a szőrzetet szesszel is, mely kedvezően hat a víz párologtatására. Ilyen szerek már minden lovasboltban kaphatóak. Ez az eljárás különösen hatékony.

Drágábban is lehet

Kicsit komplikáltabb megoldás, de létezik úgynevezett lószárító ing. Mindenki tudja, hogy az izzadtságtól nedves lovat nem szabad rögtön betakarni. Ez egy esetleges újabb izzadást válthat ki a takaró alatt, mely megfázást eredményezhet. Ezzel azonban nincs ilyen probléma. Egy olyan takaróról van szó, amely kifejezetten a ló szárítására készült. Ez könnyű, praktikus módszer, de drágább, mint az előzőek.

Lószoli

A felsorolás végére marad a szolárium. Igen, ez valóban luxus, ugyanakkor a lovaknak olyan életminőséget nyújt, a lovászoknak pedig olyan mértékben megkönnyíti a munkáját, hogy azt kívánnánk, minden istállóban lehessen egy. Ez persze drága, de azért egy nem túl igényes ezermester felszerelkezhet vele anélkül, hogy közben anyagilag leégne.

Megelőzés

A ló szőrének átázását elkerülhetjük, ha megnyírjuk, amikor télen is folyamatos munkában van. Legjobb, ha az elvégzendő munkát és annak helyszínét az időjárási viszonyokhoz időzítjük. Különös gondot kell fordítanunk a bőrsérülésekre. A nedvesség a ló végtagjain is problémát okozhat. Amikor a munkavégzés helyszínén ázott a föld, a víz megpuhítja a csüdön a bőrt, és így megfosztja azt védelmi szerepétől. Akkor pedig szabad az út a baktériumok hadának, felrepedezés vagy más sérülések esetén. Ezért szükséges a végtagok megtörlése tiszta, száraz ronggyal a munka után. A csüdön lévő szőrcsomókat nem szabad levágni, hiszen azok vízelvezetőként szolgálnak.

Jó tudni: A szervezet ősszel a nappalok rövidülését és a hőmérséklet csökkenését érzékeli, és automatikusan igazodik ehhez.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 251
Tegnapi: 306
Heti: 908
Havi: 9 672
Össz.: 1 525 210

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: LOVAK GONDOZÁSA TÉLEN
GYÓGYÍTÁS SZELID GYÓGYMÓDOKKAL,LELKI TANÍTÁSOKKAL - © 2008 - 2017 - szelidgyogymodok.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: májtisztítás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »