MAGYARORSZÁG

MÉRGES NÖVÉNYEI

Valamint egyén, úgy nemzet is megszerezheti magának a

természet minden kincseit de egyedül bölcseség által; minek

híjával viszont a levegőtül kezdve, mi tán legártatlanabb, a

nagy természet minden adományáig, minden méreggé, sőt átokká

válhatik.

Gr. Széchenyi István 

Nagyon sok olyan növény van ami a környezetünkben ,kertjeinkben is megtalálhatóak,szépségük miatt.

Nem árt ezért ismerni ezeket, föleg ott ahol kisgyermek van.

A gyermek mindent a szájába vesz , megkostol, ez által tanul.,de nem mindegy ,hogy milyen áron.

Több olyan növény van amelyet a mű ami az 1800 években íródott  nem vesz figyelembe és  hely hiány miatt én  sem soroltam fel részletesen ilyen:

  Csattanómaszlag, beléndek, anyarozs, tiszafa, zászpa, göngyvirág, mocsári zsúrló ,mandulafa,ádáz,alkörmös,aranyeső,

dohány,ebszőlő,erdei pajzsika,farkasalma,

gilisztaölő varádics,kapotnyak,kecskerágó,kerti mák,kertiruta,

keszeg saláta,konkoly,kutyatej,leander,mocsári gólyhír,

nadragulya,nehézszagú boróka,hunyor,seprűzanót,ricinus,

Egyet azért ne felejtsünk el a homeopátia alapjai például  pont ezekre a növényekre épül.

A felsoroltak közül elmondhatjuk mindegyiket alkalmazza a gyógyszeripar.

hívatalossan mi mindegyiket a gyógynövények családjába soroljuk.

A gyöngyvirág ami nagyon könnyen összetéveszhető a medvehagymával méreg,de szívgyógyszer készül belőle.

A csattanó maszlag levele megszárítva aszatikus roham esetén cigaretta ként elszívva megszünteti a rohamot.

Mindenre van megoldás ,ami az egészséges szervezetnek méreg,az a betegnek gyógyszer.

KUBINYI ÁGOSTON 

MÉRGES NÖVÉNYEK

1842

"részlet"

 Ez alatt a természetnek mind azon termékeit

értjük, mellyek maró vagy rágó , étető , bódító vagy altató

erejöknél fogva kis adagokban is az ember egészségének

ártalmasak lehetnek, vagy épen halált is okozhatnak,

ha valamiként testébe jőnek. Szorosan véve és

bizonyos körülményekben, kivált nagy bőséggel vagy vi-

gyázatlannl használva, minden méreggé lehet, például:

meglett, s ahoz szokott férfiúnak illő mennyiségű bor,

pálinka vagy kávé nem árt, gyermeknek mindazáltal vagy

tüdőgyuladásban kis mennyiségben véve is halált okozhat.

A

maró (rágó) vagy étető mérgek nevöket hatásuktól

veszik, melly abban áll, hogy az élő test belsejébe

hatván, azon részeket, mellyeket érintenek, például:

a gyomrot, beleket, s az ezekkel összeköttetésben

levő részeket iszonyú fájdalmak köztt meggyulasztják, és

felrágják. Ezen mérgek, mint legnagyobbak, az első osztályba

tartoznak.

A

bódító vagy narcoticns mérgek az első rendűektől hatásukra nézve egészen külömböznek. Ezek nem annyiraa test tömegét és az élet létegeit fogják el, hanema lelket s az életerőt izgatják, az életszellemet érzéketlen állapotba hozzák annyira, hogy az ember emlékező

tehetségét s eszméletét elvesztvén, mély álomba merül,dühödésbe, vagy épen őrültségbe esik.

S ezek a második osztályba tartoznak.

E két osztályon kivül, még egy harmadikat is lehet

fölvenni, t. i. azon mérgeket, mellyek rágok is, bódítók

is kisebb vagy nagyobb mértékben.

A mérgek a természet három országa szerint: vagy

ásvány-, vagy növény-, vagy állati-mérgekre osztatnak,

a mennyiben t. i. vagy az ásványokban, vagy növényekben

vagy állatokban foglaltatnak.

Legnagyobb

 és legveszedelmesb mérgeket az ásványok országa foglal magában, s egyben sincsenek olly hirtelen rontó és rémületes mérgek, mint az ásványok országában. Kevésbé veszedelmesek ugyan a nővényország mérgei mindazáltal olly hatásúak, hogy az ember életerejét

érzéketlen állapotba hozzák.A megmérgezett eszméletét s érzését elveszti, gyakran mély álomba merül, melly eszelősséggé, sőt néha dühödéssé is változik, s vége kínos halál szokott lenni.

Célom,

jelen munkácskám által iskolai ifjúságunkkal  de kivált hű népünkkel kiterjedt hazánk gyönyörű nővényországa mérges és gyakran csalóka testvéreit részint

 1.) külső alakokról megismertetni, mire lehetőségig sikerült természet utáni rajzaim s leírásom szolgálandnak; részint

2.) arra oktatni a szerencsétleneket,

kik talán vagy vigyázatlanságból, vagy néha rossz szándékból

is (minek kitudása után mindenkor szigorú büntetés következik), vagy magok éltek valamelly mérges növénnyel, vagy mással vétettek be, addig is, mig orvost hívatnának, mi mindenkor fő kötelességük a betegápolóknak  millyen általános házi-szerekkel éljenek. S jelen

munkácskámat nem azért bocsátom közre, mint ha azt kívánnám, hogy iskolatanitóink azt, mint édes hazánkban sok helyen, kivált népiskolákban szokott történni, nevendékeikkel szajkó módjára könyvnélkül megtaníthassák, anélkül, hogy, vagy magyaráznák, vagy a szükséges növényeket képben s természetben megmutatnák, minek

természetesen csak csekély vagy semmi haszna volna;hanem az fő czélom, hogy jelen dolgozatomat vezérfonalul

használván a tanítók, mindeneket élő szóval híven magyarázzanak

s mi lefestve találtatik, azt a gyermeknek képben mutassák meg, arra oktatván egyszersmind nevéndékeiket hogy a természet nagy kertjében

— mit véleményem szerint ugy is el lehetne érni, ha péld. a felsőbb

 rendeletek következtében marhaeltiltásul bekerített temetők egy kis részében mérges növények ápoltatnának ezeket magok is fölkeresvén, tanitójoknak mutassák be, mit káros és hasznos hatásukról mindenkor szóval tett tanulásból  felfogtak , azt önszavaikkal mondják fel.

Hatásokra nézve a mérges növénynek nem minden részei egyenlő erejűek ; némellyeknél a mag vagy a gyökér  másoknál a levelek vagy a gyümölcs mérgesek, s a vigyázatlanul vagy helytelenül használtatnak, embernek  marhának nagy kárára válhatnak. Némelly növények

bizonyos korukban megehetők, holott kifejlett állapotukban károsak lehetnek ; például: a közönséges kerti saláta fiatal korában megehető, de virágzó állapotjában kábító tejnedvet ereszt magából. Számos növény az embernek ártalmas, holott a marha veszedelem nélkül megeheti

 Sok nyers korában a marhának is veszedelmes, holott száraz állapotban (szénaalakban) tápláló erejű.

Legtöbb mérges növények mindazáltal egyszersmind gyógye-

rejüek is, minekutána értelmes orvos által illő mennyiségben rendelve számtalan nyavalyában hatalmas gyógyszerül használtatnak. E szerint ezeket annál inkább szükség megismerni, mivel némellyek kínálkozó szép külsejöknél fogva könnyen elcsábítják a tudatlant, némellyek

pedig más használható hasonlókkal könnyen fölcseréltethetnek.

Némelly mérges növények egyes részeit minden káros következés nélkül meg lehet emészteni,

például: a

nagy hasznú kolompér szára az embernek ártalmas, a szarvasmarha mindazáltal nyers, sőt szárított állapotban is megeszi.

A kerti mák szemei kisajtolva egészséges

olajat adnak, holott az éretlen mákfejekből veszedelmes

méreg készül, melly mákony vagy opium név alatt ismeretes.

Szintén nagy különbség van a mérges növények közt mennyiségökre nézve ; némellyek kis adagban véve halált okoznak, holott mások nagyobb mennyiségben

sem halálosak, de az egészségnek mégis károsak.

Ha valakit azon veszedelem ért, hogy mérges nővénnyel meg lön étetve, addig is, míg ahoz értő orvosi segítség érkeznék, nem lehet eléggé javallanom a házi szerek azonnali használatát.

A megmérgezés vagy külsőkép járult a testhez, vagy belsőképen. Külsökép legjobb a megmérgezett részeket , ha csak a bőrön vannak, meleg lúgvizzel mind addig folyvást mosni, míg a baj el nem múlik.

Ha pedig talán a bőrön behatott volna, például : mérges kigyóhkarapással, azon fölül ajánltatik a sós vízzel való mosás, sőtádá a sebnek tüzes vassal minél előbbi kiégetése és a megsebesült

részek kötés általi elrekesztése, ne hogy a méreg elrontsa a vért.

Ha pedig belsőkép vétetett volnaá be

1.) a maró vagy rágó méreg, hascsikarás, gyomor összehúzása vagy

torokégetés által adván első bizonyos jeleit, a bajion azonnal segíteni kell, mivel gyakran egy óra elmulasztása kínos halált okozhat. Illyenkor legbizonyosabb gyógyszer a hánytató, melly ha azonnal kéznél nem volna, folyvásü lágy meleg vizívás által, s a gége- vagy nyeldeklőnek tollali izgatásával történhetik az orvoslás. Ha egyébiránt a bevett méreg miatt önmagától nagy mennyiségben

hány a beteg, illyenkor, valamint ha talán már hosszasb idő óta volna belső részekben a méreg s bizonyos volna a gyomor vagy belek gyuladása, legjobb

beleplezö, nyálkás meleg leveket, például: édes tejet,

olajat, árpadarát, riskását s egyebeket nagy mennyiségben

belsőkép használni.

2.)

Ha bódító mérget vett volna az ember, mit abból ismerhetni meg leginkább, hogy

émelygést, félelmet, reszketést, szédülést, utóbb kábulást, álmosságot, szemfénytágulást, eszméletlenséget s őrültséget okoz, illyenkor

is legjobb elejénte a hánytató, később összehúzó szerek, mint például: eczet, kávé s egyebek mellyék nagy foganattal használtatnak.

3.) Ha ollyanmérget vett volna az ember, melly rágó is, bódító is, mi leginkább onnan ismertetik meg, ha a föntebbi két rendű kórjelek nagy része együtt mutatkozik

 illyen állapotban szinte legjobb elejénte hánytatót adni, s ez állal a mérges anyagot, míg a testbenel nem terjedett, minél előbb eltávolítani, mi végre anyálkás allövetek is igen ajánltatnak. Szinte nagy haszonnal javallatik a lágy meleg víz ivása, mellyben egy kisvaj olvasztatik fel.

Az állatok bizonyos belső ösztöntől vezéreltetvén,csak ritkán közelítenek a mérges növényekhez s az illyeket mi gyanúsaknak méltán tarthatjuk.

A mindenható Isten a helyett, hogy az állatot belső

ösztönnel felruházta, minket embereket, ésszel s okossággal ajándékozott meg, mellynek következtében tanulás és tapasztalás által juthatunk mindenek tudásához Semmi bizonyos külső jel meg nem külömhözteti a mérges növényeket ártatlan testvéreiktől, e szerint csalja levelök zöld színe, viráguk ékessége, bogyójok gyönyörű színe s ízes nedve kártékony emésztésökre az embert.

Csupán a tapasztalás taníthat ennek ismeretére, s ez összekötve az orvosok és természetbúvárok fáradhatlan vizsgálataival

bizonyos hatásokat és erejöket eléggé kiterjedve tudatják.

Legjobb s bizonyosb tudomány a tapasztalás, történt  valóságos megétetési esetek inkább óják az embert,

mint hosszas értekezések. Ilyen számos szomorú esetek ritkábbak volnának, ha a mérges növényekkel s hatásukkal

 mindenki megismertetnék.

A szülőkön és tanítókon kivül, a mérges növényismeret senkinek sem szükségesb inkább, mint azoknak, kik a főzeléket készítik : ezeknek mind a szedésnél,mind pedig megfőzésnél szemesség s vigyázat kiváltképajánltatik.

Millyen könnyen cseréltethetik fel a jóféle petrezselyem a kutyapetrezselyemmel (mérges ádázzal,aethusa cynapium) ; a fiatal maszlagos redőszirom {daturastramonium) s bolondító csalmatok (hyoscyamus niger)

gyökerei tudatlanságból zöldség helyett murokrépával vagy

zellerrel, együvé készítetvén, mi rémítő eseteket következtethetnek !

Nagy vigyázatot kíván az ehető gombák gyűjtése is, mellyek a mérgesekkel sokban igen hasonlók levén, könnyen fölcseréltethetnek. Némileg ismertető jelei a mérges és gyanús gombáknak

1.)

Szagok

 a jóféléknek vagy nincsen szaguk,vagy néha kellemes, néha kissé foghagyma-szagúak, holott a mérgesek kellemetlen, gyakran dohos, vagy rothadt büdösek.

2.)Minden gomba károsnak tartatik, melly nyersen kóstolva keserű, éles, csípős, égető vagy kellemetlen izű. Ugyanazt nagy részben főzött állapotjában islehet tapasztalni azon hozzáadással, hogy megevéskor a

torkot izgatja , égeti, öszehúzza , émelygést s később

nagy fájdalmakat okoz ; ámbár ugyan ebben némi kivételek is vannak, például: a mérges légyölő galócza elejénte édes

3.)

Szinök változása; ha t. i. a sárga vagy fejér gomba megtöretik, vagy felvágatik, és szinét hirtelen kékre

 vagy zöldre változtatja, ámbár ugyan ebben is vannak gyakran némi kivételek.

4.)

Helyök. A melly gombák t. i. nagy árnyékban,nedves helyekben , kutakban, pinczékben , tavak szélein vagy ganéjon nőnek, szinte gyanúsak, kivételt szenved mindazáltal a veres galócza vagy ugy nevezett pecsérke(agaricuscampestris, champignon)

5.)

Szintén mind azon gombákat, mellyek kukaczokáltal rágattak meg, mint tisztátalanokat el kell dobni,

A

mérges gombák hatása az emberi testre szintén az, mi a többi növényeké, bár ugyan ez néha négy, öt, sőt hat óra után szokott bekövetkezni, e szerint a gyógyítás is a föntebbihez sokban hasonló. Ha észreveszi az ember, hogy mérges gombát evett, legjobb mindjárt hánytatót venni,s ha a hányás bekövetkezett,ritka árpadara-vagy riskása-levet ihatik, később pedig, ha már

a méreg több óra után a belekben volna, s kihányni nem lehetne,

hashajtó szer, például :

keserű só vagy kristély,melly olaj, szappan, keserű sókeverekböl áll, azonnal használtatva, jó szolgálatokat tesz. Ha pedig ez sem használna

 felforralt dohányléböl készült kristélyt lehet próbálni s kiüríttetvén e képen a belső részek, eczetet,czitromsavat, gyenge savanyú bort s egyéb savanyokat lehet a betegnek nyújtani.

RÉTICSIKORKA

G. officinalis. Lin. Aechtes Gnadenkraut, Purgir-kraut. Konjtrúd).

.Szára 1/2 — 1. láb magas, czikkelyes,kopasz; levelei ellenesek, láncsásak, fürészesek , kopaszok,a szár czikkelyeinel hoszszabbak; virági hosszú kocsányosak, fejérek vagy vereslők. Gyökere czikkelyes,

sarjadzó. Terem nedves kaszálókon és vizek mellett ; júniustól

szeptemberig virágzik.

Ezen csinos növény az erős hashajtó mérgek közé tartozik s belsőleg véve hasmenést, hányást, sőt nagy mennyiségben halált is okozhat. Legjobb ellenszerül szolgálnak a lágymeleg viz, olaj, édes tej itala.

Az állatoknál is, mint például lovaknál, ha fűvel keverve nyers állapotjában megeszik, hasmenést okoz és őket igen elsoványítja. Száraz állapotban mindazáltal,t. i. széna köztt nem annyira ártalmas. Az értelmes orvosok sok betegségek , úgy mint váltóláz, csúz, csontdaganatok  vízkórság s t. ellen nagy sikerrel használják.

Ezt mindazáltal csak orvos rendeléséből jó használni,

mert ki hatását nem ismeri, ha nagy adagban veszi be, könnyen meg is ölheti magát.

BŰRÖK Conium.)

hímes, 2 nős. Nagy gallérja több levelű, lehulló;kis gallérja féloldali, többnyire 3 levelű, lehajlott; gyümölcse gömbölyüdeéd, minden magva 5 zsinórú; zsinórjai érés előtt sodrosak.

. Kétnyári gyökere töbhnyire orsóalakú;szára 3 — 6 láb magas, bürdös, fakó, sima. verhenyes mocskokkal foltos, felül ágas; levelei háromszor szárnyaltakm  levélkéi szárnyasaán hasgattak ; sallangjai bevagdalt

fogasak; nyelei hengeresek, virági egyenlők. Hazánkban többnyire vetetlen szántóföldeken, kertekben, szemétdombokon és sövények körül lakik; júliustól szeptemberig virágzik.

A büdös bürök a legirtóztatóbb kábító és csípős,

halálos növénymérgek közé tartozik. Minden részei az embernek

s marhának igen károsak lehetnek, mi miatt kivált arra kell ügyelni, hogy a petrezselyemmel, turbolyával és pasztinákkal, mellyektöl mindazáltal kivált büdössége és nagysága által különbözik, föl ne cseréltessék.

A vele való élés szédülést, szélhűdést, felpuffadást, dadogást, émelygést, gégeégetést, szomjúságot,vakságot, vérvizelletet, bódulást, őrültséget, orrvérfolyást,álmatlanságot, dühösséget, s végtére halált is Okozhat.

E növény nevezetes arról, hogy a régi törvénybirák a bűnösöket a bürök, csomorika, mák és beléndek lé, halált okozó keverékének ivására ítélték.így ölette meg a görög törvény az egykor olly hires Socratest.

MÉRGES SZÖMÖRCE

hímes, 3 nős. Csészéje kicsiny, 5 hasábú, megmaradó bokrétája 5 szirma ; száraz bogyója 1 magvú. E cserjének szára 3 — 5 láb magas, néha gyökerező és kapaszkodó; levelei hármasak ; levélkéi tojás kerekek,vagy hosszúdadok, ép élűk, vagy szőrösödők ; virág bugái 

1 — 2 ujnyi hosszak, levelhónaljasak; virági sárgás zöldek, 2 lakiak ; csontárja barázdás. Ered éjszakamerikából ; kitelel nálunk is. Árnyékos erdőkben, kivált nedves helyeken könnyen elterjed s többé ki sem irtható. Júniusban , júliusban virágzik.

Minden része mérges , még a gőze is, kivált forró nyáron, bár minden személyre nem egyirant hat. Kéreg alatt levő teje szabad légen megfeketedik s kiváltkép mérges. Kik levelét leszakítják vagy tejével érintkeznek vagy csak gőze körében állnak, lázjelenségek alatt a bőrön hólyagos fekélyeket kapnak,az érintkezett rész megdagad s csak

több napi fájdalmas gyuladás után múlik a baj. Ellenszerül

ajálható a dagadt részek sótalan vajjal vagy tejföllel való gyakori bekenése s a külső levegőtüli ovása bekötés által. A lovak azonban mohón eszik leveleit. Willdenow említi, hogy egy ember, ki e bokor átültetésével foglalatoskodott s mosatlan kézzel arczához nyúlt, feldagadt, mire hólyagos pattanások mutatkoztak.

KIKERICS.(Colchicum).

Hat hímes nős, burkos ; bokrétája 6 hasábú, hosszá nyakú, magzatja a föld alatt a gyökérben van. Tokja 3 belső éllel összeragad, sok magvú.

Őszike, őszi kökörcsin. Colchicum autumnale. L., Gemeine oder Herbstzeitlose. Gasienka.)  Hagymája több évi, mélyen fekszik a

földben, kívülről barna, belől fejér. Ebből ősz elején minden

levél nélkül nő ki a 6 — 7. hüvelknyi magas lilás veres virág. Lapos láncsás, többnyire 3 levelei következő tavaszszal bújnak ki. Ezek köztt a hármas tok is, melly alól tompa, felül hegyes. Terem többnyire nedves kaszálókon.

Augustusban, octoberben virágzik.

A kikerics annyira ékesíti ősszel a réteket, hogy sokak által méltónak találtatott a virágos kertekbe is behozatni a hol szorgalmasan ápoltatván , teljesek és különböző színűek, például fejérek is neveltetnek.

A réteket ugyan ékesíti, de mivel szomorú postája a bekövetkező ősznek és semmiféle marhának eledelül nem szolgál, nem kedves.

Ez a csípős mérgek közé tartozik , mellynek kivált

magva s hagymája nagy hatású. A vele élés nyálfolyást, émelygést, hányást, hasfájást, székre-késztetést, vizelletre kényszerítést, véres vizelletet okoz.

Két gyermek, melly ennek magvából evett, erős hányást

kapott; mindketten édes tejjel gyógyíttattak, de

csupán az egyiket lehete megmenteni, a másik vigyázatlanságának

áldozatja lett. A növény különben is hányást okoz, az általa való megmérgezésnél leginkább arra kell ügyelni, hogy a beteg sok nyálkás szerrel, olajjal, tejjel s t. éljen. Tavaszszal károsabb, mint ősszel.

Gyökeréből keményítőt lehet késziteni. Kifacsart levelei levével az állatok

bőrén levő ártalmas bogarakat, mint például tetűt, bolhát st ki lehet irtani. Ujabb korban több orvos gyökerét a köszvény ellen hatalmas szernek találta, de ahoz nem értő kezéből káros lehet.Zászpa kikericsnél kisebb a homokkikerics (C. are- narium), melly szintén mérges hatású.Aconitum).

SISAKVIRÁG

Sok himes, 3 nős. Csészéje nincs ; bokrétája egyenetlen,5 szirmú, felső szirma nagy, sisakalakú, előre borul, abban két kocsányon álló csuklyás pilis; tokja 3 — 5beczőalakú.

 Gyökere tartós, répás; szára 1—3 láb magas, alig ágas ; levelei fényes zöldek, tenyeresek ;virági fürtösek, kékek ; bokrétasisakja domború ; ajkai láncsásak, felnyulók, kétfogúk; pilissarkantyúja kissé hátra

görbült, rövid, tompa. Terem magasabb hegyeken. Júniustól

augustusig virágzik. Hazánkban részint hegyeken vadon terem részint

szépsége végett más hasonló fajaival a kerteket ékesíti.

Minden részei, de kivált gyökere, igen mérgesek.

Levelei vagy gyökere megrágása s elnyelése után a nyelv szélhüdésbe jő, a test megmerevedik, hozzá járulván belső égetés, szédelgés, émelygés, nyálfolyás, hányás, puffadás, fejfájás, általános testizzadás, féloldali szélhűdés, sötétkék foltok az arczon, végtére kínos halál.

Nem csak belsőkép véve veszedelmes, hanem külsőleg is, ha nedve

sebekbe járul, verességet, égetést s hólyagot okozván, káros lehet.

A lónak, szarvasmarhának, kecskének,juhnak, farkasnak szintén halálos méreg, s azon állatok, mellyek ennek evése után talán életben maradnak, többnyire huzamos órákig nyálfolyásban s hányásban szenvednek, míg egészen ki nem tisztulnak. Némelly durvább

nemzeteknél, például Siberiában , sokan nyilaik hegyét e növény porrá tört gyökerével megmérgezik s ezekkel elég embertelenül emberekre, állatokra vadásznak. Sebet ejtvén ezzel a testen, ez megkékül, megdagad s ha korán eleje nem vétetik, halált következtet. Bekövetkezvén a megmérgezés, ha külsőkép történt, legjobb a sebet erős lúggal mosni vagy kiégetni. Ha pedig belső vétel által történt volna, a beteggel vajjal kevert sok lágy meleg vizet kell itatni, vagy egyéb a bevezetésben ajánlott hánytató szereket adni s a hányás bekövetkeztével édes tejet, vagy árpakása-levet kell inni s mindenesetre,minélelőbb orvosért szükséges küldeni. Rettentő káros hatása mellett okos orvos kezéből kivonatban köszvény és szélhűdés ellen nagy sikerrel használtatik.

GYŰSZŰVIRÁG Digitalis)

.Csészéje 5 hasábú, egyenetlen bokrétája harang- vagy gyüszűalakú, ferde szájú, karélyú vagy fogú; porhonai két hasábúk; tokja kihegyezet, kopácsai benajlók, rekeszt képzők.

Terem sziklás hegyi erdőkben, és szép virága végett a kertekben is neveltelik. Júniustól augustusig virágzik. Minden részei kellemetlen keserűk és égetők ugyan, de nem minden időszakban.

Virágzáskor majd egészenízetlen. Levelei legmérgesebbek ; ezek kifőzött, éles erejű leve az ebet elálmosítja, szélhüdésbe hozza, s végtére rángatózások köztt megdögleszti. Szintén más állatoknál

is halált okoz. Belsőleg nagy adagban véve az emberben szédülést, hányást, hasmenést, in- és tagreszketést, hideg borzadást, szemkáprázást, izzadást, nyálfolyást okoz ; továbbá a nyelő gégét és gyomrot kisebesíti, a vizelletet vérhugyozásig hajtja és görcsök köztt az embert megöli .A megmérgezés után legjobb azonnal hánytatót venni! később olajat, tejet, savanyokat, Vagy árpadaralevet Minden mérges hatása mellett mindazáltal értelmes orvos kezéből véve sok betegség ellen hatalmas gyógyszerül szolgál. Már a régiek sikerrel használták kifacsart levelei levét a mirigyek ellen. Újabb időkben pedig a vizkórság,szívbetegségek,  nyavalyatörés és egyéb betegségek ellen használtatik

 Többeknél e növénnyel az őrültség is kigyógyíttatott. Ahoz nem értő kezéből használtatva mindazáltal halálos lehet, azért orvos nélkül sohasem tanácsos vele élni.

Oldal: MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK
GYÓGYULÁS SZELÍD GYÓGYMÓDOKKAL,LELKI TANÍTÁSOKKAL - © 2008 - 2024 - szelidgyogymodok.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat