Az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ennek oka az egyes országokban az életszínvonal, az életkörülmények romlása, a kockázati tényezők halmozódása. Más országokban (fejlett ipari országok) a várható élettartam meghosszabbodása miatt kell egyre több agyérbeteg ellátásával szembe nézni.
Bár az iparilag fejlett országokban a kórkép letalitása (az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott időegységben és helyen egy adott betegségben szenvedő 100 ember közül hány halt meg) az egyre korszerűbb egészségügyi ellátásnak köszönhetően csökken, mégis egy hónapon belül a betegek több mint 2/3-a meghal és a túlélőket igen gyakran maradványtünetek - mozgáskorlátozottság, beszédzavar, hangulatzavar, szellemi leépülés- sújtják.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.
Mit értünk a stroke fogalma alatt?
A stroke ütést, csapást jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy a beteg halálához vezet és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.
Hogyan alakul ki a stroke?
A stroke két fő típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen folyamat idézte elő. Az iszkémiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses stroke.
Az iszkémiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún. TIA (átmeneti iszkémiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a különböző esetekben.
Melyek a stroke kialakulásának fő kockázati tényezői?
Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen
Nem befolyásolható kockázati tényezők a nem, a rassz, az életkor. A befolyásolható kockázati tényezők között több betegséget, kóros állapotot, helytelen életmódot találunk
Magas vérnyomás: az agyi infarctus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint 2/3-ának magas a vérnyomása (!). A hipertónia felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli. A szélütés kockázata és a vérnyomás-emelkedés szorosan összefügg. A 10/5 Hgmm-es vérnyomáscsökkentés 42%-os stroke kockázat-csökkenést eredményez.
Dohányzás: az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás számos módon segíti az iszkémiás és a vérzéses stroke fellépését. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. 1,5-2-szeres rizikónövekedéssel jár, dózisfüggően, erős dohányosokban kifejezettebb. A dohányzás abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.
Cukorbetegség:a kockázat 2-3-szoros.
Szívbetegségek:általában 2-3-szorosára növelik a kockázatot a szívinfarktus, a szívkoszorúér betegség, a szívelégtelenség, a bal kamra megnagyobbodás, a szívbillentyű betegségek. A legnagyobb kockázat a pitvarfibrilláció. Az iszkémiás stroke 15-25 százaléka vezethető vissza szív-eredetű tényezőkre.
Egyéb tényezők: a zsíranyagcsere zavarok, a magas konyhasó bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás 3-szoros stroke-kockázat. A fizikai aktivitás növelése csökkenti a stroke gyakoriságot, mert csökken a vérnyomás, csökken a testsúly, javul a zsír- és szénhidrát anyagcsere.
Melyek a stroke vagy TIA kialakulásának főbb jellemzői?
Ha önmagunkon, hozzátartozónkon vagy közvetlen környezetünkben észleljük a következőket, haladéktalanul forduljunk orvoshoz:
hirtelen bekövetkező gyengeségérzés karban, kézben, lábban;
nem érezzük testünk vagy arcunk egyik felét;
váratlanul csak egyik szemünkre látunk;
hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd;
nem értjük beszélgetőpartnerünk szavait;
egyre erősbödő fejfájásunk van, olyan, amilyet még soha nem éreztünk;
szédülés, egyensúlyvesztés érzése;átmeneti emlékezetkiesés-eszméletvesztés.
Hogyan csökkenthetjük a stroke előfordulásának kockázatát?
A vérnyomás normális szinten tartásával.A dohányzás abbahagyásával.Alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával. Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével. Rendszeres testmozgással.Az alkoholfogyasztás mérséklésével.Az orvos utasításainak betartásával.
Stroke Magyarországon
"Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik.
... Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal
hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít,
hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi
Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre."
Dr. Mikola László, a Magyar Stroke Alapitvány munkatársa üdvözli Önt!
Tudta, hogy stroke, más néven a szélütés felelős minden harmadik
halálesetért? És tudta, hogy három esetből kettő megelőzhető, ha még
időben felismerjük a tüneteket, és azonnal mentőt hivunk? Most Ön is
tehet ezért, mindössze ezt a levelet olvassa el figyelmesen, és küldje
tovább ismerőseinek, barátainak!
Magyarországon öt millió e-mail cim létezik (de ennél kevesebb
cimzett) - ha csak egy részükre eljuttatnánk a levelet, emberi
életeket mentenénk meg!
Es egy történet, melyet érdemes elolvasnia - hiszen, ha mindenki
emlékezne a három betűre, életeket lehetne megmenteni vele.
"Egy kerti-partin, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a
tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a
többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője
miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér
ételt és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott. Később
felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el
is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell
beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem
halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.
Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül
elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN!
Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának
egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a
kezelését.
A stroke felismerése. (Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit.
Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata
súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a
stroke jeleit.)
Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha három egyszerű
kérést mond az illetőnek:
1. M: Meg kell kérni az illetőt, hogy
2. B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot
(összefüggően: pl. Szép napunk van.).
3. E: meg kell kérni, hogy
Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége
van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket!
Még egy jel: Mondd az illetőnek, hogy
Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.
Egy kardiológus szerint, ha mindenki, aki
elküldi 10 embernek, akkor azzal legalább
MOZGATÓ KÉREG
(motorikus cortex)
A harántcsíkolt (akaratlagosan mozgatható) izmokat vezérli.
Fontos: a csontváz izomzatát a nagyagy velőállománya, és a motorikus kéreg idegezi be.
A kétféle beidegezésnek külön funkciója van.
A velőállomány vezérli az izomszövet megújulását, regenerációját,
(atrófia, hipertrófia) a mozgató kéreg az izommozgásokat vezérli (funkcionális működést, a mozgatást).
Konfliktus:
motorikus = mozgással, mozgatással kapcsolatos letámadottsági, megtámadottsági, ledermedési konfliktus. Nem tudok elmenekülni, elmozdulni, kapaszkodni, védekezni. Az érintett izmok közvetlen és pontos összefüggésben vannak a konfliktus jellegével:
LÁBAK akkor érintettek, ha a konfliktus: csapdába estem (tolószék-konfliktus!), be vagyok börtönözve, el vagyok kötelezve, le vagyok láncolva, képtelen vagyok követni (szószerint vagy jelképesen), nem tudok lépést tartani, előrelépni (pl. munkahelyen)
KEZEK, KAROK, LÁBAK
akkor érintettek, ha úgy érezzük, nem tudunk megkapaszkodni (szószerint vagy jelképesen), „nem tudok megkapaszkodni, ragaszkodni valakihez, pl. egy szeretett személyhez; megmaradni mellette, nem tudok valakit megakadályozni / visszatartani / lefogni, …hogy ne hagyjon el… „lerázott” stb.
VÁLLAK:
„Nem tudom vállalni, elvállalni, tartani, megtartani…” (ezúttal mozgás, mozgatás vonatkozásban!)
HÁT:
„nem tudok kitérni vminek az útjából, nem tudok elég gyorsan elhajolni”
ARCIZMOK:
„elvesztettem az arcom” konfliktus, „csőbe húztak, lejárattak, hülyét/bolondot csináltak belőlem”.
KA-szakasz: mozgás-bénulás = hullareflex (motorikus paralízis – rákkal egyenértékű megbetegedés).
Konfliktus megoldás utáni (MU) szakasz:
Az agyi ödéma miatt a bénulás mértéke fokozódik a gyógyulási szakasz első felében (A-utószakasz).
Epikrízis:
a gyógyulási szakasz csúcspontján, az epikrízis epileptikus rohamban nyilvánul meg.
A roham = klonikus-tonikus görcsök, mely lehet általános (súlyosabb konfliktusnál grand mal - habzó száj és nyelvharapás) vagy lehet fokális (csak egyes területek) csupán azokkal az izomcsoportokkal, melyek akkor kerültek összefüggésbe, amikor a mozgással kapcsolatos konfliktus bekövetkezett.
Az izmok aktivitása (rángás, összehúzódás) az epikrízis alatt igen heves, tehát a korábbi paralízisnek (bénaságnak) pont az ellenkezőjét látjuk! Az epileptikus roham annak egyértelmű jele, hogy az agy azonmunkálkodik, hogy a test(funkció) a normál állapotba visszaálljon. Ha a gyógyulási szakaszt nem szakítja félbe újbóli konfliktusba való visszaesés (pl. ijedtség a tünetektől!) az izommozgatási képesség hamarosan visszatér.
Alacsonyabb intenzitású (kisebb erősségű) epileptikus krízis alatt: kontrollálatlan izomrángás, remegés, izomgörcs amelyek lehetnek ijesztőek, kiábrándítóak a tájékozatlan páciens számára. Ha visszaesést okoz, apáciens ördögi körbe zárja magát, vagy félbeszakítja a gyógyulási szakaszt (függő gyógyulás).
Függő gyógyulás „betegségek”: Parkinson-kór, Szklerózis multiplex (érzés-paralízissel, érzéketlenséggel)
A konfliktus teljes feloldásával a mozgató kéreg vezérelte mozgás-képességek visszatérnek.
STROKE
a) “hideg stroke” = gutaütés, szélütés: a DHS pillanatában indul be. A stroke-nak ez a fajtája csak motorikus konfliktussal - mely a motorikus kéregben csapódik be - vagy egy elválasztási konfliktussal keletkezik - mely az érző kéregbe csapódik be. Ahhoz, hogy ez egy
„hideg stroke” legyen, a konfliktusnak paracentrálisnak kell lennie (akkorának, hogy egyetlen Hámeri-góc a másik agyféltekére is átérjen).
Tünetek:
hideg veríték, hányinger, központosulás.
Következmény:
motorikus és/vagy szenzorikus paralízis (mozgató és/vagy érzékelésm bénulás), A szervi elhelyezkedést az agyi elhelyezkedés határozza meg, hogy hová csapódott be a konfliktus a motorikus kéregben.
b) “meleg stroke” = agyvérzés: a gyógyulási szakaszban következhet be.
Az agyban ez bárhol megtörténhet!
Ok:
ha a gyógyulási szakaszt újból és újból félbeszakít konfliktusba való visszaesés, magyarán „oda-vissza kapcsolgatunk” az agyi szövet kitágul és elernyed, kitágul és elernyed, és idővel elveszíti rugalmasságát.
Ez az ún. harmonika-effektus!
Az epikrízis ideje alatt a szövet roncsolódhat, és létrejön a „meleg stroke”.
A ’károsodást’ ami egy meleg stroke-kal jár az határozza meg, hogy hol történt az agyi esemény
(pl. látókéreg _ látásromlás, gyengülés, vakság; érző kéreg _ érzékeléscsökkenés, ill. megszűnése; beszédközpont (broca centre)beszédkészség romlása, megszűnése).
Dr. Hamer kutatásai egyértelműen beigazolták, hogy az agyvérzést nem agyi artéria elzáródás vagy a magas vérnyomás okozza.
Konfliktus-, és rendszeres visszaesés-függő!
Amennyiben megoldódik a kiváltó ok , visszabillen a lélek a harmónikus egyensúlyába , az agy utasításaira a test is meggyógyul.